Alma baba születéstörténete

9 bent – 9 kinn – Alma baba születéstörténete

Almacska elmúlt 9 hónapos, nagy fejezet zárul és kezdődik az életünkben - így szeretném veletek megosztani ebből a távlatbol a szülés-születés és az erre való készülődéssel kapcsolatos történetünk.

Kilenc hónapja ilyenkor már egy prosztaglandint kaptam, tudtam, hogy nekünk már segítség kell. A szülésfelkészítőnk utolsó napján volt arról szó, hogy mi lehet, ha kórházba kerülünk, így már nem féltem.

Eredetileg Balin akartunk szülni Robin Limnél, a Bumi Sehatban, de az élet úgy hozta, hogy Magyarországon keressük meg a számunkra értékrendileg legazonosabb helyet, így lett meg a BPK.

Szép lassan megismerkedtünk a bábákkal, megértettük, hogy mindegy, ki lesz velünk a szülés-születés napján, mert a lényeg, hogy higgyünk magunkban és a kislányunkban. Amikor ezt Tutsek Anna a keretmegbeszélésen mondta, olyan hitetlen voltam. Aztán ebben óriási erőt adott, hogy elköteleződtünk egy anya–magzat analízis terápián Szélenyi Nóri mellett, ahol körbeutazhattam a méhem kívül-belül, megismerhettem magam másképp és a babámat. Megérthettem, hogy ami bennem zajlik, abban ő hogyan vesz részt, és hogyan választhatom őt le a saját paráimról. Azóta is álmodok a relaxációkban látott képekről.

Három nappal a születés előtt elfolyt a magzatvíz, egy otthoni léleksimogató kádfürdő után, hívtuk Csengét, a mentor bábánkat, és a fehér bugyi teszt után tudtuk, hogy Alma baba elindult. Le is feküdtünk aludni, mert tudtuk, nagy út lesz.

Másnap reggel a Házban kezdtünk, ahol egy nőgyógyászati vizsgálat után és sok-sok kedves segítő telefonálás után végül a Szent Imre kórházban kötöttünk ki, mert nem lett aktív a vajúdás, és a jelenlegi magyar törvények alapján nekünk ez lett az utunk.

Alma baba végül hasi úton, 50 óra után, szuper egészségben és jóllétben született meg. A születése közben egyszer láttam is őt, mint a relaxációk közben korábban, ahogy jól van, és nincs ok sehol semmi pánikra.

Nem tudok elég hálás lenni Csengének a tényleg 0–24 órás segítségért a szoptatási utunk megtalálása miatt, és a világ leggyengédebb varratszedéséért.

A szülés utáni hormonhullámvasút, a szülésem váratlan útja, a babus visszafogyása miatti érzelmi terhek miatt az utunkat még 6 hónapig kísérte Nóri. Így a családdá válásban egy kis extra támogatást kaptunk, tisztábban láthattam, milyen erőforrásokból tudok táplálkozni, hogy stabil anyuka és jó társa is legyek a férjemnek.

Nagyon nagy hálával nézek fel mindig a Szabadság-szoborra – szerencsére látszik mindenhonnan –, mert tudom, hogy ott lapul a fák alatt a BPK, ami tényleg nagyon támogatott minket.

Köszi a munkátokat, és nagyon örülünk, hogy támogattatok minket.

Dorka, Matyi es Alma baba