Szerző: dr. Fári Ildikó újságíró, jogász
szakmai lektor: Dr. Gutmann Orsolya
Ha azt halljuk, hogy valaki intézeten kívüli szülésre készül, a legtöbb esetben első helyen merül fel a kérdés, hogy vajon ez mennyire biztonságos? De mit is jelent a biztonság a szülések esetében? És vajon egy leendő édesanya mitől érezheti magát igazán biztonságban?
Létezik objektív, jogszabályokon alapuló biztonság, amely részleteiben szabályozza azt, hogy ki és mikor dönthet az intézeten kívüli szülés mellett, ahogyan azt is, hogy milyen kizáró feltételek vannak, és milyen szakmai és tárgyi feltételeknek kell teljesülniük. Intézeten kívül szülni tehát legális és amennyiben megfelel a jogi és orvosi előírásoknak, akkor biztonságos.
Az objektív feltételek teljesülésén túl, számos összetevője van annak, hogy a várandós nő mitől fogja végül valóban biztonságban érezni magát a szülés során - a helyszíntől függetlenül.
Miért annyira fontos a biztonság érzése a szülő nő számára? Hogy hogyan szülünk, vagy születünk, annak az egész további életünkre hatása van. Ha a kismama biztonságban érzi magát a szülés alatt, sokkal nagyobb az esély arra, hogy a szülés természetes folyamata a saját medrében tud haladni, így növelve ezzel a beavatkozás- és szövődménymentességet, amely mind a mama, mind a baba számára ideális feltételeket teremthet a szülés- születés megéléséhez.
Mitől érezhetjük magunkat biztonságban a szülés során?
Érdemes átgondolni, kinek, mi nyújt igazi biztonságérzetet. A szülés biztonságosságát növeli az alapvető egyéni testi-lelki felkészülés, a szülést kísérő személyekkel fennálló bizalmi kapcsolat, az elfogadást és támogatást nyújtó környezet, és a megfelelő szakmai háttér.
Az általunk választott szülést kísérő személy akkor tölti be a leginkább a támogató szerepét, ha megbízunk benne, bármikor kérdezhetünk tőle és ő meg tudja válaszolni a kérdéseinket, figyel ránk, a kéréseinkre, nyitott az elképzeléseinkre, e mellett rendelkezik a megfelelő szakmai képességekkel is, melyeket a megfelelő időben és mértékben tud alkalmazni. Nem utolsó sorban az tekinthető jó szüléskísérésnek, ahol bíznak a nő testének természetes működésében, és támogatják abban, hogy ez érvényesülni tudjon. Ahol türelemmel kísérik a szülést és a szülés folyamatába csak akkor és olyan mértékben avatkoznak be, amikor az éppen szükséges.
Hogy kinek, milyen helyszín nyújt nagyobb biztonságot, egyéni beállítottság kérdése. Az azonban bizonyított, hogy alacsony kockázatú várandósság esetén ott számíthat legkevesebb komplikációra a leendő anyuka, ahol a legnagyobb biztonságban érzi magát. Ez lehet kórház, a saját otthona, vagy éppen egy általa választott születésház. Fontos, hogy a választásában az őt körülvevő szakemberek támogatni tudják.
Az intézeten kívüli szülés a hazai statisztikák tükrében
Ma Magyarországon alig közelíti az 1 %-ot azoknak az aránya akik tervezetten kórházon kívül hozzák világra gyermeküket. Nem áll rendelkezésre olyan egységes adatbázis, amely kizárólag a tervezetten intézeten kívüli szülések statisztikáit rögzítené. A hazai bábapraxisok elmúlt 10 évben rendelkezésre álló szolgáltatói adatai alapján mégis kijelenthető: alacsony kockázatú várandósság esetén ugyanolyan biztonságos intézeten kívül szülni mint kórházban.
A bábapraxisok 2012-2023 között rendelkezésre álló összesített adatainak átlaga azt mutatja, hogy megközelítően 88 %-ra tehető a sikeres intézeten kívüli szülések aránya, és kórházi beszállításra mindössze 12 %-ban került sor, a beszállított eseteknek pedig alig harmada végződött császármetszéssel. Ez azt jelenti, hogy az összes vizsgált intézeten kívüli szülésre vetítve mindössze 3,55 %-os arányban történt császármetszés (Vincze, F., Lipien-Krémer, I., 2016.). Ezeket az adatokat tovább árnyalja, hogy míg az első baba születése esetén nagyobb a kórházban befejezett szülések aránya, és érvényesül a császármetszések egyharmados aránya, addig ez második vagy többedik baba születésénél elenyésző.
Ezzel szemben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő honlapján elérhető információk alapján a kórházi szülések esetében a császármetszés aránya igen magas, 40 % körüli értékeket mutat.
A kórházi és az intézeten kívüli szülések számainak összehasonlítása több szempontból is nehézséget jelent, hiszen nincs olyan adatbázis, amely külön kezelné az alacsony és magas kockázatú kórházi, otthon-, illetve születésházban történő szüléseket. A kórházi adatok az összes szülést veszik alapul. Mindezeket figyelembe véve, az intézeten kívüli szülések mégis sokkal jobb mutatószámokat hoznak, mint a kórházi szülések.
Az intézeten kívüli szülés európai számai
Az Európai Unió országairól rendelkezésre álló statisztikai adatokat áttekintve elmondható, hogy az intézeten kívüli szülések esetében az uniós átlag jóval az 1 %-os arány alatt marad. Az 1%-os esetszámot elérő vagy meghaladó országok Belgium, Dánia, Franciaország, Svédország, Ausztria, Németország, Portugália, és Lettország. Hollandia, a maga 16%-os adatával különleges helyet foglal el.
Az intézeten kívüli szülések alacsony százaléka mögött a legtöbb nyugat-európai országban a kórházi ellátás magas színvonala és a sok esetben kórházban is rendelkezésre álló szülésznői ellátás, a természetes szülés folyamatainak támogatásának megléte áll. A kórházakban az ambuláns, szülésznő által kísért szülés jó alternatívát kínál az intézeten kívüli szülések mellett. Vannak olyan országok, ahol komplett szülőszobai részlegek állnak rendelkezésre a kórházon belül, amelyekben csak szülésznők dolgoznak. Ha orvosi beavatkozás válik szükségessé, akkor átszállítják arra a részlegre a leendő anyukát.
Európa egyes tagországaiban más-más szabályozás vonatkozik az intézeten kívüli szülésekre, és más a finanszírozási gyakorlat is. Az is eltérő, hogy az adott országban mi tartozik az intézeten kívüli keretekbe. Csak az alacsony kockázatú esetek, vagy esetleg egy tágabb kör, ahol a faros babával, vagy a császár után is lehet az intézeten kívüli szülést választani. Utóbbi esetekben a megfelelő, rendelkezésre álló szakmai háttér mellett, a rendszer felnőtt, döntéshozásra képes személyként kezeli a nőt és az általa választott szülést kísérő szakembert, aki felelősségteljes döntést tud hozni az adott helyzetben.
Hollandiában az alacsony kockázatú terhességeket szülésznők gondozzák, és a szülést is ők kísérik. E mellett a várandós nő választhat, hogy intézeten kívül, vagy a kórházban szeretne szülni az adott keretek között. Németországban rendelkezésre állnak állami szülésznői központok, ahol a kismama döntése alapján a várandósgondozás és a szüléskísérés is történik. Több országban a szülésznők betöltik azt a szerepkört is, ami itthon a védőnőké. Vannak olyan országok is, ahola fő elv, hogy problémamentes várandósság esetén nem kell orvoshoz fordulni, hanem a körzeti szülésznő végzi a terhesgondozást.
Magyarországon az állam alkotta szabályok szűkebb és szigorúbb kereteket biztosítanak az intézeten kívüli szülésnek.
Nemzetközi tanulmányok az intézeten kívüli szülésről
Az intézeten kívüli szülések biztonságosságát számos tanulmány kutatja. Az egyik legtöbbet hivatkozott, The Lancet’s eClinicalMedicine című tudományos orvosi folyóiratban 2020-ban megjelent tanulmány (A. Reitsma, J. Simioni, G. Bruntonb, K. Kaufman éa E. K Hutton 2019) alapja egy 21 fejlett országra kiterjedő kutatás, melyben a szülési helyszínek biztonságát vizsgálták, összevetve abban a kórházi és intézeten kívüli szülések kimenetelét. Megközelítőleg 500 ezer esetszámú, tervezetten intézeten kívüli szülés kimenetelét hasonlították össze azonos számú kórházi szüléssel Svédországban, Új-Zélandon, Angliában, Hollandiában, Japánban, Ausztráliában, Kanadában és az Egyesült Államokban. Bár az egyes országokban egyéni sajátosságok tapasztalhatóak az intézeten kívüli szülés gyakorlatában, mely az összehasonlítást és az adatok összegzését is nehezíti, a kutatók a tanulmányban mégis arra a következtetésre jutottak, hogy az alacsony kockázatú várandósságok esetében nem jelent eltérő kockázatot az intézeten kívüli vagy a kórházi szülés. Az is kiderült a kutatás során, hogy a beavatkozások és ezzel kapcsolatos komplikációk jelentősen csökkennek, ha nem kórházban indul meg a szülés. Mindezek mellett megállapították, hogy a biztonság egyik összetevője a szülésznői ellátás jól-integráltsága az egészségügyi szolgáltatásokba. (A. Reitsma, J. Simioni, G. Bruntonb, K. Kaufman és E. K Hutton, 2020).
A német QUAG (Kórházon kívüli Szülészeti Minőségért Társaság) 2022-es minőségjelentésében az intézeten kívüli és szülésznők által intézeti keretek között vezetett szülésekről szóló országos vizsgálat eredményei szerepelnek. Az otthonszülésként vagy születésközpontban tervezett szülések aránya Németországban az összes születés 1,94%-a, ez több, mint 17.000 esetszámot jelent. A jelentés szerint szülés közben mindössze 1%-ban volt szükség sürgősségi kórházi és 15%-ban került sor nem sürgősségi kórházi ellátásra. A 2022-es jelentés eredményei azt igazolják, hogy az intézeten kívüli és a szülésznők által vezetett intézményekben történő szülések magas szintű ellátás biztonsággal rendelkeznek, amely egyértelműen a kötelező minőségi előírásokon és a jól képzett, tapasztalt, kompetens bábák tudásán alapul.
Ausztráliában az államilag finanszírozott otthonszülésekről készült tanulmány 2013-ban. Bár arra a következtetésre jutottak, hogy a vizsgálati minta mérete nem elegendő ahhoz, hogy következtetést vonjon le a biztonságról, a számok itt is figyelemre méltóak. Az értékelés azt mutatja, hogy az otthonszülést tervező nők 84%-a szült végül intézeten kívül, és közöttük 90% azoknak az aránya, akik természetes úton hozták világra a gyermeküket. További pozitív eredmény, hogy ezeknél a nőknél alacsony volt a beavatkozási arány (C. Catling-Paull, R. L. Coddington, M. J. Foureur és C. S. E. Homer, 2013).
Biztonságban önmagunkkal
A kiteljesedett szülésélmény elengedhetetlen feltétele: a belső biztonság érzése. A statisztikák és a jogi szabályozás böngészése mellett fontos, hogy tudjuk, a nő biztonságban tud szülni, ha ismeri a szülés folyamatát, az általa választott helyet, a szülését kísérő személyeket, akikkel megvan a szükséges bizalmi kapcsolata.
Bátran tegyük fel a kérdéseinket a várandóssággal és a szüléssel kapcsolatban a bennünket körülvevő szakembereknek, és kérjünk tájékoztatást intézeten kívüli szülést kísérő bábától, bábapraxistól vagy születésháztól, hogy a számunkra megfelelő döntést tudjuk meghozni.
A cikk tájékoztató jellegű, vagyis nem egészségügyi tanács, nem teljeskörű egészségügyi szakleírás, és nem minden esetben teljeskörű. Kérdéseiddel fordulj szakembereinkhez.
A cikk szövege szerzői jogvédelem alatt áll, © BPK Budai Perinatális Központ, bármilyen részének vagy egészének felhasználása csak előzetes írásos engedéllyel.
Comments