Szülés a kórházon kívül

Magyarországon 2011 óta léteznek a tervezetten nem kórházi szülés jogi feltételei, melyeket az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól szóló 35/2011 (III. 21.) Korm. rendelet tartalmaz. A jogszabály szerint, az intézeten kívüli szülésben való részvétel, olyan egészségügyi szolgáltatás, amelynek keretében a várandós nő a szülészeti és újszülött-ellátást előzetes választása alapján, előre tervezett módon, az egészségügyről szóló törvényben meghatározott fekvőbeteg-szakellátás - azaz kórház - keretein kívül veszi igénybe. Ebből a szempontból nincs megkülönböztetve, hogy valaki az otthonában, vagy más, szülések lefolytatására alkalmas helyszínen hozza világra a gyermekét. Az intézeten kívüli és az otthonszülés, szabályozási hátterét tekintve rokon fogalmak, csak a helyszín különbözteti meg azokat.

 

Mikor dönthetünk az intézeten kívüli szülés mellett és mikor nem?

 

A várandós nő a terhessége betöltött 36. hetéig dönthet úgy, hogy nem kórházban fog szülni. Az ellátásra a kismama és a választott egészségügyi szolgáltató között megbízási szerződés keretében kerülhet sor. A szerződéskötést követően a szolgáltató képviselője tájékoztatja a döntésről a védőnőt, az illetékes vagy választott házi gyermekorvost és értesíti az adott háttérkórház szülészeti és újszülött-ellátást nyújtó osztályát. 

​

Fontos kiemelni, hogy ténylegesen a szülés csak akkor történhet intézeten kívül, ha a terhesség szövődménymentes, a várandós nő betöltötte a 18. életévét, illetve első szülés esetében a 40. életévét még nem töltötte be, a terhességi kor a betöltött 37. és 41. hét között van és a baba fejvégű fekvésű. Ha a felsoroltak közül akár egy feltétel is hiányzik, akkor már csak kórházban szülhet. 

 

Mindezek mellett, a rendelet meghatározza az egyértelműen kizáró feltételeket is, ezek olyan anyai, illetve magzati betegségek, állapotok, kórelőzmények, melyek veszélyeztethetik a várandós nő, illetve a magzat életét, egészségét. Ide tartozik például az előzetes császármetszés, az előző szülésnél előforduló vállelakadás, a várandós nő lázas állapota, a terhesség során kialakult cukorbetegség, magas vérnyomás, az ikerterhesség vagy a farfekvés és a jogszabály szerint az is, ha terhesség mesterséges megtermékenyítés eredménye.  

​

Ha nem kórházban, akkor otthon vagy máshol?

​

A kórházon kívül több lehetőség közül választhatunk. A vonatkozó jogszabály alapján, a várandós nőnek joga van eldönteni, hogy az otthonában, esetleg más, erre alkalmas lakásban, vagy az erre az ellátásra specializálódott születésközpontban kívánja világra hozni a gyermekét. Jogi szempontból a lényeg, hogy a helyszín és az ellátást végző szolgáltató a rendeletben meghatározott feltételeknek megfeleljen.

​

Az egyik legfontosabb, helyszínre vonatkozó kitétel, hogy onnan az ellátást igénybe vevő nőnek és az újszülöttnek húsz percen belül a háttérkórházba szállíthatónak kell lennie. 

 

A helyszínre vonatkozó higiénés előírásoknak szintén maradéktalanul teljesülniük kell ahhoz, hogy a várandós nő a választott helyen szülje meg gyermekét. Ezen felül, az ellátásban közreműködő szolgáltatónak biztosítania kell a helyszínen az előírt tárgyi feltételeket, orvosi, egészségügyi eszközöket, felszereléseket és gyógyszereket. A szigorú szabályokat jól szemlélteti, hogy a szolgáltatást nyújtó bábák egy teljes újraélesztő felszerelést visznek magukkal, amennyiben otthonszüléshez mennek, mely számos gyógyszert és életmentésre alkalmas eszközt (például: ballont, oxigénpalackot), heg ellátásra, vérvételre alkalmas felszerelést tartalmaz.

 

Ki kíséri a szülést a kórházon kívül?

​

A tervezett intézeten kívüli szülést, mint ellátást csak olyan szolgáltatónál lehet igénybe venni, amely az erre vonatkozó működési engedéllyel és felelősségbiztosítással rendelkezik. 

​

A szülést minden esetben két szakképzett személy kíséri, aki vagy szülész-nőgyógyász szakorvos, vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező szülésznő lehet. További előírás, hogy nekik két évnél nem régebbi csecsemő és újszülött, továbbá felnőtt újraélesztési tanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvánnyal kell rendelkezniük.

​

E mellett, biztosítani kell olyan csecsemő- gyermekgyógyász szakorvos közreműködését az újszülött ellátásában, akinek legalább két éves neonatológiai gyakorlata van, ő vizsgálja meg az újszülöttet a megszületést követő 24 órán belül.  

​

Ha mégis kórházba kell menni

​

Amennyiben a szülés folyamata nem a kívánt irányba, vagy ütemben halad, kezd kilépni a normál medréből, a szülést kísérő szakemberek, illetve a gyermekgyógyász szakorvos döntenek a szülő nő és a magzat (vagy újszülött) kórházba szállításáról. A jogszabály szerint, kötelező a kórházba szállítás például: a szülés megindulásakor tapasztalt láz, akut fertőző betegségek fennállásának esetén, a szülés alatt felmerülő kóros magzati szívhangeltérés vagy a szülés bármely szakaszának elhúzódása esetén, illetve a szülést követő olyan állapotok fennálltakor, melyek az anya vagy az újszülött egészségét, életét veszélyeztetik. 

​

Fontos, hogy a szülés során a várandós nő is bármikor dönthet úgy, hogy inkább kórházban szeretné befejezni a szülést.

 

A szülő nő és az újszülött szállítása akár saját gépjárművel is történhet, sürgősségi esetben pedig mentőt kell hívni. Erről a szülést kísérő szakember vagy a csecsemő- gyermekgyógyász szakorvos dönt.

 

A szülést kísérő szakember - a gördülékeny ellátás érdekében- a kórházba szállítás szükségességéről, a szállítást megelőzően, telefonon, haladéktalanul értesíti a háttérkórház szülészeti és újszülött-ellátást nyújtó osztályát. Amennyiben szükséges, gondoskodik a csecsemő állapotához mérten megfelelő ellátási kategóriájú kórházba szállításáról.  Ezen kívül, a szülő nőt, illetve az újszülöttet a háttérkórházba kíséri, és a rendelkezésére álló egészségügyi dokumentációt az ügyeletes szakorvosnak átadja. 

 

Biztonságos-e kórházon kívül szülni? 

 

A magyar rendelet nyugat-európai viszonylatban is szigorú feltételekhez köti az intézeten kívüli szülést. A legtöbb országban ennél enyhébb és részleteiben sem ennyire kidolgozott a szabályozás. Van, ahol megengedett kórházon kívüli szülést választani farfekvésű babával is, és van, ahol a császármetszést követően is lehet intézeten kívül természetes módon szülni. 

 

Hazánkban az intézeten belüli és kívüli szakemberek működését egyaránt erős szabályok keretezik. Mindezek mellett, fontos látni, hogy a szülés egy biológiai folyamat és mind az intézeten kívüli, mind a kórházi ellátásnak vannak kockázatai. 

 

Saját szülésünk biztonságosságát leginkább azzal tudjuk támogatni, ha teszünk mind testi, mind lelki  felkészülésünkért és egy olyan támogató, számunkra biztonságot nyújtó közeget választunk, ahol át merjük engedni magunkat a szülés-születés folyamatának.